Féreghajtás


A ragadozó állatok – így a kutya és a macska is – nagyon gyakran találkoznak ezekkel a hívatlan vendégekkel. Magyarországon minden második kutya bélférgekkel fertőzött, ezek a paraziták gyakoribbak, mint hinné! Az, hogy Ön esetleg nem látja kedvencének ürülékében a kifejlett férgeket, még nem jelenti, hogy az állat nem férges! A férgesség az esetek többségében nem jár látható tünetekkel.

Miért is van szükség rendszeres féreghajtásra?

A féregfertőzöttség állategészségügyi jelentősége az általuk okozott látható (végbéltájék viszketése, nyugtalanság, fogyás, bágyadtság, hasmenés, hányás, vérszegénység, súlyos esetben idegrendszeri tünetek is) és láthatatlan (csökkent emésztés, rossz tápanyagértékesítés, vékonybélgyulladás) károsodásokban áll. Emellett még nem szabad megfeledkeznünk humán egészségügyi vonatkozásairól, ugyanis egyes féregfajok az emberre (különösen a gyerekekre!) is veszélyesek!
A fent leírtakból is kiderül, hogy nem szabad egy legyintéssel elintézni, hogy “Az én kutyám sosem volt férges!”, hanem célszerű rendszeresen adagolt széles hatásspektrumú (nem csak egy féregfajta ellen ható) készítményekkel védekezni. Ezek lehetnek tabletták, paszták, sőt, már kaphatók bőrre cseppenthető, külső és belső parazitákra is ható “spot on”-ok is.

Fontos, hogy az állat fajának és súlyának megfelelő adagot adjuk, így nem tanácsolnánk a szűkebb spektrumú és amúgy is bonyolultabb adagolást megkövetelő emberi célra készült tablettákat, illetve a fokhagymával történő “kezelést” sem.

A leggyakrabban előforduló férgek, amelyek az embert is megfertőzhetik:

  • az orsóférgek
  • a galandférgek
  • a kampósfejű férgek

Hogyan fertőződhet kedvencünk?

Az egyes féregfajok különböző módokon juthatnak be a gazdaszervezetbe: pete- vagy lárva állapotban szájon át, többek közt fertőzött nyers hús elfogyasztásával, más állat bélsarával való érintkezéssel, az anyaállat tejéből, fertőzött zsákmányállat elfogyasztásával, sőt, bolháktól is lehet féreggel fertőződni (csípés által is, ill. ha a kutya szétharapja a bolhát). Fertőződhet a kölyök is még az anyaméhben, és ritkán előfordulhat, hogy bőrön át jut be az ún. vándorló lárva.

Milyen tünetekkel jár a férgesség?

Kismértékű féregfertőzöttség nem feltétlenül jár látható tünetekkel. Az élősködők jelenléte azonban ilyenkor sem kívánatos, ugyanis rontják a tápanyagértékesítést: “elszívják” a gazdaállat szervezetétől a táplálékot, így az a nagymennyiségű eledel fogyasztása ellenére sem hízik, sőt, esetenként fogy is.
Súlyosabb esetben a tulajdonos az állat nyugtalanságát, a végbéltájék felé való kapkodást, “szánkázást” tapasztal, későbbhasmenés, hányás jelentkezik a vékonybélgyulladás tüneteként (esetenként akár véres, vércsíkos-nyálkás hasmenés). A fertőzött állat bágyadtabb a szokásosnál, szőre fénytelen és hullik. Egyes férgek (pl.Toxocara canis) a tüdőt támadják meg, ezért köhögés, orrváladékozás jelentkezhet.

Mikor és hogyan végezzük a féreghajtást?

Rendszeresen féregtelenítsük állatainkat (ahol több állat van egy háztartásban, lehetőleg egyszerre, hogy vissza ne fertőzzék egymást), 3-4 havonta! Amennyiben a féregtelenítő gyógyszer beadása után férgek ürülését tapasztaljuk a bélsárban, 10 nap múlva meg kell ismételni a kezelést.
Vemhes szukát az ellés előtt 2-3 héttel, majd az ellés után a kölykökkel együtt 2-3 hetente az elválasztásig (5-6 hetes kor).
Macskakölyköket az anyaállattal együtt 3, majd 6 hetes korban, később szintén 3-4 havonta.
Kölyökállatoknál még  paszta formátumú készítményeket alkalmazzunk, később testnagyságtól függően már el lehet kezdeni atablettákkal való féreghajtást. Azért a testnagyság függvénye, mert 1tabletta kutyák esetében általában 10 (macskáknál 4) testtömegkilogrammra hatásos, így pl. egy 5 kg-os kölyöknek már adhatunk fél tablettát. Az adagolásnál általában érdemes szem előtt tartani, hogy a férgekre ható készítmények az emlősállatok szervezetében kárt nem okoznak, így inkább kicsit felül kell őket dozírozni, mint alul (pl. egy 8 kilós kutyának nyugodtan adhatunk egy egész tablettát).
Felnőtt állatoknál tanácsos a féreghajtást  negyedévente elvégezni, akkor is, ha nem látható féreg a bélsárban. Kutyák esetében már rendeleti szabályozás is előírja az évente legalább egyszer, a kötelező veszettség elleni védőoltással egyidejűleg. (81/2002.FVM rendelet(IX.4.) 8.§.)

Hogyan előzzük meg a férgekkel való fertőződést?

  • A szájon át való fertőződés megelőzése érdekében fontos, hogy ne etesse nyers hússal vagy zsigerekkel kedvencét.
  • Óvja őt bármilyen pocsolyából, patakból, tóból való ivástól, mert azok állati ürülékkel szennyezett lehetnek.
  • Rendszeresen takarítsa össze a kutya- és macskaürüléket az állatok tartózkodási helyén (ajánlott az utcán is felszedni kutyánk “nyomait”), hogy ne dúsulhasson fel a környezetben sem a féregpete!
  • Mindig mosson kezet, miután állataival foglalkozott, és szoktassa erre gyermekeit is!
  • A gyerekek ne játsszanak olyan területen, amely kutya- vagy macskaürülékkel szennyezett lehet (legkönnyebben az ilyen homokozókban fertőződhetnek)!
  • Rendszeresen bolhátlanítsa is állatait!