Oltások


Miért kell kutyámat/macskámat oltatni?

Sok kutya és macska betegszik meg vagy pusztul el olyan betegségekben, amelyeket védőoltással meg lehetett volna előzni. A fertőző betegségek esetében mindenképpen a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, hiszen számos betegség maradandó következményekkel jár. Ha az oltásokat nem kapják meg idejében, a kórokozó vírusok vagy baktériumok által megtámadott, súlyosan megfertőződött állatot gyakran egyáltalán nem, vagy csak hosszadalmas és költséges gyógykezelés árán lehet meggyógyítani. Nem beszélve a tulajdonos további felelősségéről, hiszen az oltatlan kutyák/macskák fertőzési forrást jelentenek a környezetük számára.

Mit jelent az immunitás?

Ha egy állat (vagy ember) immunis (=ellenálló) egy bizonyos betegséggel szemben, az azt jelenti, hogy nem, vagy csak nagyon kis mértékben áll fenn annak a veszélye, hogy abban megbetegedjen. Ilyen ellenállóképesség a rendszeres oltások vagy az adott betegség átvészelése révén alakul ki felnőttkorra.

Mi a helyzet a kölykök esetében?

Húsevőknél a kölyökállatok részben már az anyaméhben, részben pedig az első anyatejjel (úgynevezett föcstej v. kolosztrum) kapják meg anyjuktól a kész ellenanyagokat. Ezt nevezzük passzív immunitásnak, mert a kicsi szervezetének nem kell “megdolgoznia” a védőanyagok előállításáért, már készen kapja azokat. Az ilyen védettség – az anya immunállapotától is függően – kb. 6-7 hetes korra csökken, így a kölykök fogékonnyá válnak a fertőző betegségekkel szemben. Innentől kezdve kell őket szakszerűen kidolgozott oltási programban részesíteni, hogy a vakcinák által kialakított védettség (aktív immunitás) átvegye az anyai ellenanyagok szerepét.

Hogyan működik az oltás (vakcina)?

A vakcinák elölt, illetve gyengített kórokozókat tartalmaznak. Ezért a beadás után nem betegítik meg az állatot, de szervezetét ellenanyag termelésére serkentik, ami a későbbiekben megvédi őt a valódi fertőzés ellen (= aktív immunitás). Épp ezért nagyon fontos, hogy csak egészséges kutyát vagy macskát lehet oltani. Ha ugyanis már megbetegedett állat kapná meg a vakcinát, gyengült ellenállóképességét még jobban megterhelve csak a betegség fellobbanását segítenénk elő.

Miért kell több oltás?

A bevezető oltások kezdetben csak alacsony szintű immunitást váltanak ki, amely még nem lenne elég a valódi fertőzés kivédésére. Nagyon fontos, hogy amíg az állat a 4. kölyökkori oltását nem kapta meg, semmiképpen ne vigyük utcára, illetve más állatokkal lehetőleg ne érintkezzen. A legveszélyesebb betegségek kórokozói ürülékkel terjednek, így arra is fokozottan kell figyelni, hogy hazaérkezéskor a cipőnket is meg kell tisztítani, és elzárni a kölyök elől!
A megfelelő egészségi állapot érdekében az oltások előtt/mellett érdemes paraziták (pl. férgek, bolhák) ellen is védekezni, hogy azok se gyengítsék a szervezetet. Ennek módját és ütemezését az állatorvossal kell egyeztetni.
Kölyökkorban így viszonylag sok oltásra van szükség, aztán a későbbiekben már évente egy emlékeztető vakcinázás elég, hogy fenntartsa a védettséget.

Ajánlott oltási programunk kutyák számára (Pharma-Klinika)

(csak tájékoztató jelleggel; egyedi eltérések mindig lehetnek!)

Kutya kora Oltás
7 hetes Parvovírusos bélgyulladás ellen
9 hetes Szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, kennelköhögés, parvo ellen
11 hetes Parvovírusos bélgyulladás ellen ism.
13 hetes Szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, kennelköhögés, parvo ellen ism.
17 hetes Veszettség ellen
6 hónapos Szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, kennelköhögés, parvo ellen ism.
7 hónapos Veszettség ellen ism.
1 éves Szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, kennelköhögés, parvo ellen ism.
Utolsó veszettség oltás után 1 évvel Veszettség ellen
2 éves Szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, kennelköhögés, parvo ellen ism.
2 éves kor felett évente 1x Veszettség + Szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirozis, kennelköhögés, parvo ellen ism.

A kutyák fontosabb fertőző betegségei

  • Veszettség

A melegvérű állatok és az ember gyógyíthatatlan, vírusos eredetű fertőző betegsége. Gyógyíthatatlansága és halálos kimenetele miatt a megelőzés rendkívül fontos. Hazánkban az ebek rendszeres, évenkénti (illetve 1 éves kor alatt kétszeri) oltását jogszabály írja elő.
A vírus elsősorban a fertőzött állat nyálával, harapás útján terjed, de veszélyes a megbetegedett állatból eredő bármely más váladékkal való érintkezés is (veszett denevérek lakta barlang levegőjének belégzése is okozott már fertőzést). Lappangási ideje 16-90 nap.
Tünetei idegrendszeri jellegűek (viselkedés megváltozása, félénkség, tompultság, szeszélyes étvágy, később ingerlékenység, fokozott nyálzás, végül bénulás).

  • Parvovírusos bélgyulladás

Fiatal kutyák gyakran halálos kimenetelű betegsége. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben nagyon sokáig aktív marad. A megfertőződött kutya bélnyálkahártyáját támadja meg, így nehezen csillapítható, bűzös, véres hasmenéssel, hányással, hasfájással járó tüneteket okoz. Az állat bágyadt, étvágytalan, és a gyors kiszáradás miatt hamar elpusztul kezelés hiányában. Sokszor sajnos még az intenzív kezelés (napi többszöri infúziózás, stb.) sem mentheti meg a kölyök életét. A sikeres vakcinázás miatt hazánkban az elmúlt években jelentősen csökkent a betegség előfordulása, de oltatlan kutyákban még ma is gyakran látható. Itt is hangsúlyozzuk, hogy amíg a kölyök a megfelelő oltásokat meg nem kapta, ne vigyük utcára, mert még nem védett pl. a parvovírus ellen sem! A rendelőbe is ölben hozzuk be, és csak a fertőtlenített vizsgálóasztalra tegyük le.

  • Szopornyica

Döntően 1 évesnél fiatalabb állatok betegsége, de idősebb kutyák is megbetegedhetnek. Elsősorban nagyvárosokban lobbannak fel időnként járványok. A fertőzés kutyáról kutyára terjed belégzéssel. Lappangási ideje 3 hétig is terjedhet. A betegségre jellemző a magas láz, a szem és az orr váladékozása, légzőszervi tünetek (tüsszögés, köhögés), hányás, levertség, étvágytalanság. Az akut szakaszt átvészelő állatokon esetenként később megjelenhetnek idegrendszeri- (rángógörcsök), illetve bőrtünetek (talppárnák megkeményedése).

  • Fertőző májgyulladás

Nagyon ragályos, halálos kimenetelű betegség, amely elsősorban fiatal állatokat veszélyeztet, de minden korosztály fogékony lehet. Fertőzött kutyával való érintkezés útján terjed. A vírus a májat és a légzőszerveket támadja meg, és gyors elhullást okozhat. A betegségen átesett állatok még fél évig üríthetik a vírust. A tünetek kezdetben láz, étvágytalanság, hasmenés, hasi fájdalom, hányás, később sárgaság. A betegség megállapításakor az állat már általában menthetetlen. Szerencsére a széleskörű vakcinázás elterjedésével az előfordulása visszaszorult.

  • Leptospirosis

Baktériumok okozta betegség, a fertőzött rágcsálók és kutyák vizeletével terjed. Elsősorban a májat és a veséket károsítja, súlyos esetben elhullással járhat, vagy vesekárosodás marad vissza. Tünetei magas láz, elesettség, vérvizelés, hányás, hasmenés, sárgaság. A betegséget átvészelt állat még 1 év múlva is ürítheti a kórokozót, így veszélyt jelent környezete számára. A leptospirosis az emberre is veszélyes!

  • Kennelköhögés

Fiatal kutyákban, különösen kutyapanziókban, tenyészetekben előforduló, , lázzal, száraz köhögéssel, hányással járó megbetegedés. Kezelés és a körülmények javítása hiányában tüdőgyulladásba is átfordulhat. Általában többféle kórokozóval való együttes fertőződés okozza (Bordetella bronchiseptica, Parainfluenzavírus, CAV-2 vírus, Mycoplasmák és egyéb baktériumok különböző kombinációi)

  • Coronavírusos bélgyulladás

Elsősorban fiatal kutyákban elöforduló, vízszerű hasmenéssel, hányással, étvágytalansággal együtt járó betegség. Önmagában a corona vírussal való fertőződés nem okoz súlyos megbetegedést, ha azonban esteleg más vírusfertőzéshez társul (pl. parvovírusos bélgyulladás), végzetes lehet. Bélsárral terjed.